Irnom kell!... a vasárnapi mozi végülis megvalósult, és megnéztem a Four Brotherst, ami baromi jo film...

Kicsikét kezd elegem lenni a nővéremből, mert az ő mellékhatásaként ma jo nagy igazság beöntést kaptam anyutól, csak azért nem pimaszkodtam mert téleg igaz volt,hogyan tudnék felül kerekedni magamon? hogyan tudnék még jobb lenni? Tudom hogy későn kezdtem el a kemény munkát, de mit tehetnék még? Érzem hogy még sok van hátra, és ideje lesz hozzá szokni a tűréshez! Azt bánom hogy kihagytam a lehetőséget: egy vacak dolognak tűnt,és nem próbáltam tovább, az első akadálynál ott hagytam! De persze nővérem itt volt és hál'istennek még időben lenyulta a dolgot,ezért most ott lesz minden stunt performer hátán a dolog! Gyűlölöm magam emiatt, áhh és nem elég hogy felemészt a suli,még pakolhatom magamra a terheket. Ha Rudibá bejuttat a filmmüvészetire, járhatok a lőtérre egy életen át...

NAjo ideje tisztázni (aki kényes az egocentrizmusra az ne olvassa tovább): Én művésznek születtem, mindig is annak tartottam magam! Tudok rajzolni,fotozni,filmezni,írni...(az írás itt lehet hogy nem látszik)...Csak nem szabad az irigységem miatt fennakadni,sajnos ollyan irigy vagyok hogy a saját testvéremet elmarnám az étel mellől (tulzok), persze a tesom iránti érzelmeim nagyrészét neki köszönhetem ,mert gyerekkoromból vele kapcsolatban csak a fájdalomra emlékszem...nem baj, ő viszont tuloz...

Csak szeretném magam egy kicsit jobban érezni,nyugodtabban aludni. Ugyérzem megfulladok, itt,így!Valami gebasz van a rendszerben és meg kéne találni de nagyon gyorsan...fojtogat, és a lelkemet is szorongatja, mit tehetek ellene?(őszinte tanácskérés)

Nem tudom mi a baj velem, és most komolyan! Szeretném megtalálni,szeretnék megváltozni... Mázli hogy vannak reggelek,melyek újrakezdést suttognak a füledbe a hajnali széllel...holnap nyugtasson meg ez a szellő!