Nem bírok tovább aludni! Mostmár kár aggódni, a katasztrófa megtörtént vagy elmaradt! Én az utóbbira szavaznék,hiszen tavaly is történt katasztrófa ,és nem érne hogyha most is...

Kutyaharapás szőrivel! Anyuékkal pezsgőzök!

Tegnapi-mai buli! Ötösskálán négyes! Há' mos' mitmonnyak? a Nagy Vallomás még várat magára,de majd egyszer leülünk elmondani! Egyébként is minnyá itt a várva várt nap,és most ő rá kell koncentrálni!

Ami még viccesebb! Tesomék ma átjönnek, a pasijával,a 47éves pasijával,hozzánk a mi házunkba,ésés nem hiszem hogy verekedni! Háhá a kapcsolatuk kezdete óta az első hivatalos látogatás, apu találkozik egy kortárssal aki szépen szólva a nővéremmel él! Kíváncsi vagyok mi lesz. Nosztalgia? Élcelődés? Vita?Bájolgás? Hmm az élet sava borsa! Ez lesz az új tételmondatom! Drága mondotta még egyszer,viszont az ő hangján a legszebb! Najó nem nyálazok itt...

Jani elvágta az ujját,de én vigyáztam rá! és csak kicsit voltam részeg!_Na,inkább jó kedvű,hehe! Nem ittam eleget,hogy rámenősebb legyek, de nézzük a jó oldalát, nem bánhatom meg :) Viszont a jó oldal rossz oldala,ha történt volna valami,nem bántam volna meg!Bár lehet hogy képmutatásból azt mondtam volna! Mindegy! Összesítve az egész: Nem olyan fájdalmas,sőt egyáltalán nem fájdalmas...Tuléltem ezt az évet, és téleg voltam a határ szélén,és téleg elakartam vérezni minden módon ahogy azt lehet, és sokaknak segítettem,és sokakat megbántottam, és nagyon sokszor szemét voltam, de mindez belefért egy évbe! Volt valaki akinek nem voltam elég jó, mások szerint meg tul jó vagyok...A meghatározó személyiségnek nem kellettem,és még sokan vannak akiknek nem,de ő,ő fájt a legjoban! Most végre lezártam ezt az évet, kár is tovább sírni a Krisztiánról,mert ő is az emlékek közé került végre (végleg)...

És utolsó sóhajként, az az ember akinek kellettem de még sem, és nem tudom,csak a barátja vagyok, és mégis sok sokkal fontosabb emberről jut ő az eszembe, és zavarba ejt hogy egy hónapja kezdődött,és azóta mindig eszembe jut!MErt én haver nője voltam...ezért kihagyni (megjegyzem én ugyan ezt tettem a Gáborral és vágom milyen érzés) De hahó,kérdem én milyen haver? Az összessel leszámoltam,nincsenek ,elfogytak!El martam mindenkit,csak én vagyok itt! És lehetne ő is,de nem akar,vagy nem tudja,és azt sem hogy én itt remegek emiatt! És kár is lenne most a Nagy Vallomás,mert más dolgom van,de egészen biztos hogy visszatérünk rá! Mert ha találok egyolyan embert aki tud bánni velem,nem eresztem el egy könnyen...

Nem,most nem,még nem...