Tegnap cikra másfélórát buszoztam! Mert véééletlenül egy kurva garázsjáratra szálltam! No comment...

Ma elutazok észak keletre...Vándorlok egy kicsit... jó itthon maradást!

Tegnap igazi romantikus filmesen áztam el...az irónia az egészben: egyedül voltam. Egyébként még: olyannyira hogy mindenem csöpögött a gatyám még most is szárad, én meg nagyon ideges voltam ,mert megkértem aput ,hogy jöjjön el értem,de nem jött! (esernyőm se volt)

Tegnap egész jól ment a lövészet ahhoz képest ,hogy már jó régóta nem is lőttem...

most viszont amég van idő kreszezek egy kicsit, mert holnap ilyenkor már úton leszek életem leghosszabb húszperce felé :)

Mindig a fontos kérdések maradnak utoljára. Kell e fürdőruha vagy szandál meg ilyenek. Magam előtt látom a négyórás utat amit egyedül ülök majd végig. Valami oda vágó könyvet kéne vinni, hogy úgy mondjam fílingeset, amitől télleg szerencsésnek érzem majd magam ,hogy egy vonaton dekkolok:) Egyébként örömöm igazán őszinte, de ennél a kezdő lendületnél be fejezem mert nem akarok ide érzelmi csöpp-csöpp rózsaszín pudingfelhő...

Ma meglátogatom régen látott lőteremet :) lehet ,hogy be se engednek, najó ez azért durva lenne, pláne mert már ez az ötödik év hogy odaigazoltak...lövögetek egy kicsit, meg holnap is...Najó lássuk a napirendet: lőtér,kresz holnap ugyanez,de kresz után átugrok nagybátyjámhoz...Az összes között valamikor elkéne menni a Mountexbe az övtáskáért...őőő ja igen nem kevésbé fontos a kresz vizsga csütörtökön (brühühü senki nem kísér el:( ) és után az utolsó simítások itthon (apu léééci vigyél ki a vonathoz stb...) és végre soksok év után újra : egyedül utazok. Legutoljára ez akkor volt nagy izgalom amikor elsőben egyedül mentem Romániába nagyanyámhoz...

Hát így vagyunk ezen a héten kedden, amikor is családom többi tagja úgy várja a levelet Pécsről mint a megváltást... én úgy vagyok vele ,hogy hiszem is meg nem is...Tényleg szeretném ,hogy sikerüljön,de már annyi kudarc ért a nagybetűsben ,hogy félek reménykedni...

Mit mondhatnék még? újra kapok levegőt,most elmerülök a tevékenység tengerében, vagy rá lépek a tettek mezejére... vagy gondolok egy nagyot!

Az útnak vége soha nincs...

Most kifejezetten jobb a kedvem. Lassan felevezek a felszínre! Bár a fulladásveszély így sem hárult, de határozottan szebb napokra van kilátás. Mit miért érdemes csinálni? Mennyire érdemes küzdeni egy-egy kapcsolatért...meglátjuk...mindenre fény derül. Ezen a héten még intézek egy két hivatalos dolgot, aztán már a nyugalom idejére emlékeztető napok várhatók...

És bár az időjárás vihart jelez,roppant bizakodó vagyok. De ha megnézzük én már bizakodva jöttem a világra, tenyérdörzsölgetve ,számolgatva :) Azt is mondhatnánk hogy ajué egy ujabb spekulátor a világnak...

Most viszont születésem történetéről áttérnék labilis jelenemre...csak a kezemet tördelem a pécsi dolog miatt! De olyan levelet kapnak amilyet....hát...amilyet szerintem minden évben :) na de téleg valami nyomós érv kell...kell...nekem kell...oda KELL járni! Mert ha most nem indulok el a diplomaszerzés utján hát akkor mikor?

ÉS amit még kell: kreszt gyakorolni, szal most elbucsuzok drága jó msnpajtásaimtól, még a media playert is kikapcsolom, és hurrá-hurrá ujabb 55kérdés...nyami