Kényszernémaságom két és feledik napján, azaz ma : nagyon megsajnáltam magam.

Tehát nem a felfázás volt a legrosszabb dolog ami történhetett velem idén nyáron. És most nyugdíjas módon jön a panaszáradat. Tegnap hazaindulás előtt ötperccel elájultam a kórházban (najójó csak pre-kollapszus volt), ma reggelre meg kissé kiszáradtam, szal megszúrtak egy negyedik helyen Braun infúzióra, orálisan meg legalább két liter teát diktáltak belém, ami csak azért kényelmetlen mert minden nyeléssel azaz érzésem támad hogy menten megfulladok.

Az első éjszakát bent töltöttem, leköltöztettek a sebészetre ahol a szobatársam egy nagyon pici babu volt. Neonfényes éjszaka volt fájdalomcsillapítókkal meg zokogó gyermekekkel. Ja mert hogy gyermekklinikán voltam, és mindenki (tényleg minden arrajáró) rácsodálkozott a jelenlétemre, majd meg a koromra, és utána ismét a jelenlétemre. Sajnos mandulák nélkül már kevésbé voltam közlékeny, így maradt a mindenben egyetértés és a mosolygás (ami elég groteszk látvány lehetett mert a szájpecektől kicsit megdagadt a pofim).

Amúgy a gyermekklinika egyik nagy előnye, hogy ha jókor vagy ott, találkozhatsz bohócdoktorokkal. Valaki említette anno hogy bohócdoktor akart lenni, de elfelejtettem hogy ki is mondta ezt pontosan :/ na mindegy szóval itt hivatásos profikkal találkoztam és rámhagyományoztak egy bohócorrot meg egy rakat szappanbuborékot...kedves volt tőlük:)

Ja és az altatás. A bogyótól félórán belül elaludtam, aztán a műtősfiúka engem is ölben hordott be a műtőbe (mint a többi egy-két évest). A műtőben téma volt a szépszínű hajam (ők mondták) és a tetoválásom, aztán hirtelen beszédültem a rózsaszínségbe, és kb félóráig nagyon szépen arról álmodtam, hogy szörfözöm méghozzá profi módon. Mondanom sem kell hogy nem volt kedvem felébredni...a többit már csak elmondásból tudom, hogy az volt az első kérdésem , hogy akkor most nem is szörföztem? és hogy furán köhécseltem a gyomorösszehúzódás miatt.

Hát ennyi. Ma délutánra végre kikísérleteztem a tökéletes pozíciót, melyben biztonsággal nyelhetek úgy, hogy a matéria nem köszön vissza az orromból.

Ami még jó,hogy fogytam újabb két kilót, ami viszont rossz, hogy jobbnál jobb kaják (szárított marhahusika from Canada) vannak itthon, és csak integethetek nekik.Amúgy meg el vagyok kényeztetve, és vasárnaptól még jobban el leszek (sóhaj)...