A 12 órás munkaidőben annyi a jó, hogy ott már nem reménykedsz...egy kicsit sem. Olyasmi nem is hagyja el a szád , hogy "talán majd hamar elmúlik". A tudat tiszta és becsaphatatlan, majd mikor ideje korán felkelsz és érzed, hogy egy élet ideje (kevésbé a tartalma) fog lepörögni előtted... lassú pörgés - ez is milyen hülyeség.

A titok csak annyi, hogy úgy kell odamenni, hogy közben az ember nem gondol arra, hogy majd haza is fog jönni. Meg lehet nyugodni, hogy a 12 óra nem 4 és nem is 8, úgyhogy felesleges sietni. 

Élés tekintetében legalább nincs idő a hülyeségre...nem is fog hiányozni semmi... nem is értem, miaz, hogy két hónap múlva lelépni. Kezdés? Folytatás?

Hiányzik Norvégia.