A great (grét) hír: tegnap hívtak Tóalmásrol,és csoda van hely hatodik hétre,ugyhogy megyek segíteni :) bár az orvosi papirokkal nincs minden rendben,elkutyulták őket,de segáz! szerintem meg lesz oldva... Ma este meg buli lesz! végre ihatok is mert befejeztem a gyogyszer szedést, ja meg előtte még menni moziba :) ne is kérdezzétek mit nézünk meg, anniyt mondok hogy láttam már,de nem a Constantine . Viszont akivel megyek ,na ő még nem látta. Szegény pára alig jött haza Olaszbol és már el is cibálom moziba...
Szoljon ez a blog most rola: Egy éve kezdődött ez is (mint sok minden más)... összejöhettünk volna,de nem akartam,vagy nem tudtam...most sem tudom mi volt akkor velem. Egy suliba járunk, és annak ellenére hogy eléggé helytelenül tettem amit tettem,nagyon jo barátok maradtunk! Végzős volt,tehát szalagavató is volt és megkért hogy táncoljak vele...egy féléven keresztül készültünk a keringőre...A félév alatt annyi minden történt, veszekedés kibékülés,kavarás...Aztán megismerkedtem a barátaival,sokan probáltak rábeszélni hogy probáljam meg...de ettől még jobban nem akartam! Szalagavato után alig szoltunk egymáshoz...ELkezdtem a békejelezni meg minden, uj emberekkel kerültem kapcsolatba ,akkoriban szenvedtem a "hüha"tól is (ha értitek mire gondolok), és nem sokkal ez után következett az ujjab pofon egy péksütemény képében (ő is személy volt...) De mivel a második csalodás az első után jön,a tapasztalatok miatt nem engedtem magam ugyanugy szenvedni,vagyis inkább agyamhoz kaptam és kerestem a kiutat...És akkor is ott volt,és ha kértem eljött velem bárhová (és lássuk be a Constantinet is vele láttam először:)...Na akkor jutott eszembe a régi sláger ujra: mi lenne ha mégis megprobálnám... és most is ezen filozok, és most is moziba megyünk (talán elcibálom este bulizni)... Igazibol azért gondolkozom ezen,mert ugye régen felépítettem magam köré egy falat (szerintem meséltem), és csak az jöjjön aki képes átmászni,törni vagy bármi...ha körbe nézek,ő az egyetlen kitartó és mondjuk ugy határozott személy! (Toti ha olvasod,léci ne mond el neki! ugyis tudod kiről beszélek,és ne is szolj neki hogy van blogom...bele halnék ha ezt látná!)
Szoval lehet hogy egy probát megér,vagyis nem tudom,lehet hogy arra lenne szükség hogy valaki helyrerázzon...Ugysincs olyan ember aki tökéletesen tudja hogy kell bánni velem,kár is várni rá!és egyébként is minek?egyesek vacakolnak a távolság miatt, volt olyan akit ez sem tartott vissza...mások nem ismernek pedig ezt hiszik!és néha hiányoznak,de tegnap is megmondtam,nem kell többé az hogy feleslegesnek érezzem magam...Még a végén elhiszem hogy képtelen vagyok komolyabb érzelmekre...
olyan komolyakra mint pölö a szerelem
