Hajjajjajj! Itt vagyok a Hühám hugánál (hányszor megfogadtam már hogy a rendes nevén szolitom?), ma volt tesom szülinapijaés buli is vbolt és a barátnőim is eljöttek, aztán vhogy ide keveredtem...AZ Emlékek,rámtörnek,feltörnek,fojtogatnak,jol esik és fáj egyszerre...ugyan az a tanácstalanság mint ami ezelőtt honapokkal kínzott...nem enged el..vagy én őt, de ennek nem lehet így vége! Nem maradhat meg az  fájdalom,nem szabad igy élni! Bár van itt más is,enyhitő körülmény,de nála más akadályok állnak fent (most ne ezzel törödjünk)...a Légkör erre kényszerit koncentrálni!Félelmetes, harmadszorra nem bánthat! Nem szabad! Hiszen őt is bántották, sokan, és nem tanult nem látta saját magán a példát? tudom hogy nem ugy látja világot mint én...de kell hogy legyen köztünk/bennünk valami közös,ahogy ma is megmondták: a sors még nem akarja hogy elfelejtsem...vagy csak én nem akarom őt elfelejteni...

..ami holtbiztos,ha akarom ha nem: nem tudom elfelejteni!