Hát a dolog nem pont ugy sült el ahogy gondoltuk,de csak igen kis részeiben tért el a tervtől! végülis a délután egy kicsi részét is együtt töltöttük,röhögcséltünk meg ilyenek! Na most egy hét némaság,aztán meglátjuk. Hagyom hogy azt tegye amit tenni akar. Ha akar jó,ha nem,nahát ahhoz meg már ugy is hozzá szoktam. Mert ugye csoda hogy eddig eljutottam,hiszen komolyan nem én vagyok azaz ember akivel ez megszokott történni,sebaj! A sors is elkutyulhat valamit...Téleg csak egy kérés van,hogy ne fájjon annyira. persze előbb utobb fájna,de ha muszáj akkor már inkább utóbb.

Egyébiránt meg elég szar kedvem van,nyomasztó lesz ez a hét, mert kábé a melóról fog szólni és ez nem hét lesz hanem kilenc! Mert már holnaptól kezdődik, 11től matek...utána meg a megállíthatatlan lavina,és angolozás orrba-szájba. Persze az idő során majd megnézem akad e a postában vmi,ki tudja? becsuzhat az a képeslap...ha már (még) a számomat nem kérte el...Lényeg hogy Erika optimistán szemléli a helyzetet,adhatna nekem is,mert rámjött az önbizalomhiány félóra,Jahh és vasárnap színjátszó...háthuha, arra is dolgozni kéne,basszusbasszus! Jjo hogy eszembe jut! a jelmezek meg minden...váhh...csak éljem túl a január vége február elejét,és onnan kicsit könnyebb lesz...Csak egy icipicit...Most megint vihar van,és nagyon sok mulik rajta hogy hogyan kezelem! Nagyon nagyon sok! És itt most nem az Andrisra gondolok,bár neki is nagy szerepe van, de hogy tető vagy szögesdrót...és itt körbe is értünk. vissza az elejéhez.

Mindegy,csak gyorsan és fájdalommentesen! Jahh és persze sikeresen!