Fáj a nyakam! Egyébként első magányosan töltött reggel, kicsit furcsa volt,hogy nem kellett arra koncentrálni hogy jön-é vagy nem.Sóhaj! Valahogy kurva gyorsan ki kéne nőni ezt a ragaszkodást, mert még a végén pofáraesés lesz. Az meg most nem hiányzik mert kilábalva vagyon a lelkem és mééég olyanok a körülmények hogy bazira szükség van az eszemre. Tehát semmi rózsaszín köd, csak a necc az hogy nehéz küzdeni ellene.Jó érzés mert rég volt ilyen.Hiába változik az ember! Vagy nem? Mindenesetre próbálom tartalmasan megélni ezt a hetet. Az első példa rá: hogy holnap este féltízig haza sem jövök. Addig sem kell egyedül agyalni. szerdára még nincs kieszelve hogy mi lesz, de szerintem magolás :( Csütörtökön már féllábbal a hülyeségben leszek,ismerve magam. Pénteken meg mozi, meg Erika itt alszik ,hogy a finishben tartsa bennem a lelket. A Vasánap ezekután könnyű izé lesz, de nem fogok a kapuban ücsörögni! a Hétfő meg: (ezt csak gondolom): Erősen szép kezdés után zuhanó repülés a valóságba,hiszen közelebb vagyunk az első kritikus hónaphoz! De ha túl élem a februárt,netán sikerül a vizsga is...Hát akkor hepaj lesz a névnapomon...

JJÓ! most hogy ilyen szépen végig vezettem a jövömet akár le is ülhetnék magyart tanulni,mert egy büdös szót nem tudok,de no para...

Egyébként meg nem tom hogy mondtam e de van egy hapi színjátszón aki kicsit rám gyógyult, de én nem igazán kedvelem,sőt mi több tartok tőle...és nem akarok holnap vele egy párban lenni!!! Igy már nem kikapcsolodás odajárni!

egyébként elég lehangolo vagyok :( magamra nézve is...nem is folytatom...a csúcson kell abbhagyni,hát ma ez a csúcs