Nem ez még mindig nem a filmről szól...

A hétvégém címszavai: sejt és szövettan. Mind hiába. Pedig tanultam nem is keveset nem is kevés intenzitással , mitöbb koffeinmérgezéssel és mindezt miért? hogy hétfő hajnalba elémtoljanak egy egy oldalas (!) tesztet...a sírás kerülgetett.

Egyébként meg , tegnap összeismerkedtem egy skandinávval (még eggyel, ő Norvégiából érkezett)...medikus. És egy Nivea reklámból szökött másikkal múlthéten a Dante felé... Ő speciel svéd, és tényleg reklámarca van. Kezdem azt hinni , hogy kiszorultam a magyar perifériából : szerte nézék és egy magyar legény sincsen talpon e vidéken. A skandinávok meg olyan boldognak tűnnek...

Szóval az élet nem áll le , dehogyis. Mertmost pont az Élettannak kezdek neki azonnal, de jaj ha az is csak kínozni fog. Egyébiránt megtanulhatnám végre , hogy a kávé nem kakaópor, hogy a teáskanál az melyik kanál is pontosan, és hogy nem érdemes fukarkodni a tejjel, meg persze a normális kávékat nem bögrében mérik. A következőkoffeinmérgezés majd távol az otthontól jön rám és akkor nincs puha párna meg féldélelőtt hogy nyögdécselve végig fekhessem.

A labor meg amúgy is aggasztó. Bénaságom egyre nagyobb méreteket ölt. Múlthéten másfélórai munkámat vágtam tönkre egy perc alatt: a tartós preparátumomat fordítva tettem a Szkóp alá és szétfolyt... Ki kellett dobni a papucsállatkáimat (rendre meg is sirattam mindet) és ami mégrosszabb majdnem a Szkóp látta kárát... Súlyos anyagi veszteséget jelent az egyetemnek , hogy én a TTKra járok...ez a fájdalmas igazság.

A szánalmas zh eredmény és a sorozatos kudarcok után, valami megmagyarázhatatlan okból mégis csak jó a kedvem... holnapután hazamegyek : kéthétre. Atyaég! Pécs a leghálásabb érte...Pénteken a szokásos esti elfoglaltság Adriékkal, mulatunk Csepelen...könnyű rászokni a jóra.

hát ennyike, valóban szánalom, megyek és megnézem vannak-e az olvasóteremben...hátha még egy skandináv :)