Basszus! Ma arra ébredtem,hogy húszéves vagyok. Rémület!

Egyéb: Holnap vásártúrára megyek legjobbosnémmal, igazán kozummániások leszünk! Annyira sajnálom magam,hogy veszek néhány cuccot (ez az új szövegem a herdálásra).

Ma végre hasznosat cselekedtem: megszültem a Caravaggio elemzést, végülis nem haltam bele, de az előkészületek hosszúra nyúltak. Ha ad rá egy hármast, kúl!

Bizonytalanság merült fel a lépnem kéne avagy nem kéne lépnem c. döntéshelyzet dűlőre jutása során. Jó lenne bepróbálkozni,de mi van ha nem? Ciki. Mitöbb, megalázó. Várni viszont uncsi.Nagyon! Amit meséltem a hazárdírozásról ,ugye. Kimerítő! És lehangoló. Jó érzés ha akarják az embert, de megtudni azt ,hogy mégsem az már kevésbé jó,sőt egészen katasztrófális. Ezért nem sürgős akcióhőst játszanom. De közbe meg itt van a jaaaj de izé most ez a helyzet . Természetesen ez az érzés is csak engem kínoz a fennálló viszonyban.

Jellemző. Hát mit mondok majd a dokinak, ha jön a vízválasztás és pirulát ír fel félévre? Jó is ez a hormonzavar.