Ma este is csábítgattak zülleni, de muszáj volt nemet mondanom. öregszem...

Maradt hát a séta a kutyáimmal meg Van Morrisonnal... Csepel...nem marad titokban hol vagyok, minden háznál van valaki aki elugatja ha a kerítéséhez érek. Későn sétálni pedig már már illetlenség, mert hát az ugatások nincsenek tekintettel a csendrendeletre...

Számkivetett megy a kereskedelmin...már nem is emlékszem kivel beszélgettem arról, hogy lakatlan szigetre kéne szökni (nem emlékszem, vagy csak nem akarok). Szigetre, vagy ilyenkor télen sivatagba, esetleg. Amikor üres vagyok. A sziget olyan végletes, a sivatag még reverzibilis. Talán. De onnan is sietni kell haza. Jobb sietni, különben lekésed a telet, és elfelejted a legutóbbi havat.

Idén nem felejtek! Csak elkerülök, véletlenül. De majd csak megérkezik délre is. Nem sürgős. Ami viszont sürgős lenne : felpörgetni a jövő másfél hetet, mert egyszerűen nem akarok részt venni benne. (ja már értem miért ötlött fel bennem megint a sziget...pfff) Nincs felmentésem , ez már nem Kansas...bázz.

Érjen különben valakit orrbavágok...

Két napi meló, még csak meg se tudom normálisan örökíteni..iggen ez is rám vall! phü

A másik ami még szót (szavat :) érdemel: Van Morrison. Megajándékoztam magam három albumával, ami már rég hiányzott a légkörből: azok a sípoló eszközei meg a nyekergős hangja. Pássön (passion), és az a búskomor kedves film jut az eszembe...moonlight mile. Hangulatidéző,kedvesebb...

Jah asszem megvan az első csonttörésem. A bal kislábújjam...lila és nagy, már nem fáj csak ha lépek vagy nyomkodom. Óvatosan ma a táncival :D

Nagyanyámtól örököltem egy csomó jó cuccot, köztük egy elektromos fogkefét (?) és egy baromijó övet (korban közel állhat hozzám). Tanulság : mindig segíteni kell a pakolásban, nem tudod mi akad a kezedbe a sok holmi közül :)

Midőn most hiányzik  a dráma az életemből (nem hiányzik, csak nincs itt) , másokét kell csodálnom... szappanoperák!(igényesek), tehát életem drámái, najó azért akad ha szőrszálhasogató akarok lenni, de annyira nem akar foglalkoztatni ,hogy az már önmagában megérdemel egy misét! Hogy mi lesz a vége csak a jóég tudja,engem nagyon elszomorít, de eljutottam arra a pontra ,hogy rien á faire...nem rajtam múlik. Vagy igen, együttélhetetlen vagyok.Pedig a statisztika nem ezt mutatja. Mindegy, legyen már mindegy...

_{Ide csak annyi jut el a világ zajából, amennyit meg engedek neki, apu összecsúszott kamionokról mesél, időjárás... Szeretem a telet...szerettem. De most nyárnak kéne lenni.Legyen vége ennek az évnek, téliálmot aludnék, és félek tőle ,hogy fogok is... Ki tudja mennyi értelem marad a szemgödreim mögött a következő hónapokra.}

_{Septiben nekiállok a magolásnak... egészen perverz ,hogy már élvezem... A Grace klinikát nézve egyfolytában ismerős kifejezésekbe botlok, dorzális meg ventrális, néha egykét vena cava superior és testvérkéi...kedvet ébresztenek! Beteg dolog azt hinni ,hogy orvoslás...pedig csak biológia, nyers tények. A biológia szó hallatán egy harmatcseppes rét jut az eszembe, semmi humán kísérlet, csak apró egérkék. Fáj.}

_{Ülve a realitás mély gödrében, valószínűtlennek tűnik a film. Film? Repkednek a fogak ,hogy most mi is az igazából... minden esztéta vagy más mozgókép-elmész elveszlődik a részletekben. A nagy vitazivatarban úgyérzem egyedül vagyok a gyakorlatszomjammal, a tenni akarással, a valódi alkotással. Én nem akarok beszélni róla! Inkább aktív részt vennék belőle... kilóra, tonnára. Küzdeni a kiábrándulás árjával leginkább olyan mint hóban futni, minden ugrással visszacsúszok, fáradok, és bármiféle haladás észrevehetetlen a számomra.}

_{Mihez kezdjek? Fájdalmas lecke ez az egyesszám első. Kezdem felfogni ,hogy nem is lehet másképp. Rám vall!}

Szóval ma nem mentem közel a tükörhöz... a fejfájást éreztem, a felhőcskék a szemem alól meg messziről is látszottak, minek gyötörjem magam a szenes légkörével megtelt pórusaim látványával...

Supernem. Nosztalgia. Tánci szobatárssal. Jáj :)

Holnap megszökök, még délelőtt... IC ilyen gyorsan még nem száguldott, minthogy holnap én bíztatom a siettségre...rendhegyok. mindent elintéztem, a mikrobiosz várhat egy hetet.

A növény messze túlteljesítettem, messze két ponttal. Büszke vagyok, és késésben... tízperc és jön don Tarnay szemináriuma...uááá...

A vasárnapi korziás, nos a mozgáskultúrám leginkább egy csámpás pingviné, de nem estem el: mondván inkább a halál mint hogy a north facemben zakkeroljak!

"...a mi generációnk több ennél..."

és hogy ma se aludjak eleget, Redhot buli avagy Erőspistáék a TKn...

A Grace Klinika függőséget okoz, tegnap megkaptam a kívánt dózist, még be is csomagolták :D az idei első karácsonyiajándék, vagy a házassági szerződésben előírt végkielégítés a válás után a másikfél részéről? Cserébe adok egy köszit:) köszi