Minden amit a hazárdírozásról mondtam, igaz.

Mint ahogy az is, hogy nincs véletlen. Csélcsapnak lenni és közben félni a csömörségtől, ez korunk legellentmondásosabb betegsége, bántással fertőz.Bekerít. Naívnak lenni biztos halál. Viszont következetesnek lenni meg dicsőség. Már értem mért rikít ki mindenhonnan az, aki biztosan tudja ,hogy mit akar és a gondolatainak (esetleg elveinek - csak nagy halkan) megfelelően beszél és cselekszik.

Továbbá igaz még, hogy ha valahol könnyebb lesz valami, egy másik oldalon legalább olyan súllyal nehezedik rád más valami. Egészen ijesztő egyensúly és nem kevésszer fájdalmas.

Nagyon unom ezt a cirkuláris főnixséget. Egyik fázis sem tart örökké, vagy kicsit tovább. Uncsi folyton elhamvadni.

Üres.Van és nincs hely. Megelégszem mások filmjeivel mintahogy ilyenkor mindig ez van, persze nem rossz búvóhely a labor se, meg a Szervtan. Megakadtam két város között. Lebegés a részecskékkel, jó lassú. Kicsit minden mindegy. Pont ez a fázis, rátesz egy lapáttal a közeledő ünnep, hogy utána három város közt szórjam szét a gond(olatokat)...

A békák sikítanak,hallottam.

Ami a legabszurabb álmokban történik...

Színésznőnek nézik az emberlányát a 24es villamoson.

Felszáll egy csillagszemű nagyhajú úriember csíkos trapéznadrágban, kedves arckifejezéssel.  Bámulom! Mondták már ,hogy zavarbaejtően tudok bámulni, ez valahogy fenn maradt a csecsemő koromból: egyfolytában , újra és újra rácsokdálkozok a világra. A fiú nagyon emlékeztetett egy hasonló nagysálú/nagyhajú fiúra. Aztán megkérdezte honnan jövök hová megyek (nálam a bőrönd vonzza a tekinteteket), volt már zh-m a héten...azt hitte valami színészi mesterségben kereskedek a (nemlétező) tehetségemmel, ő pedig grafikus (hmm) kecskeméti  ,de már Pesten lakik. A szemeit tudtaforgatni, ha sokáig nézem talán bármit elhiszek neki :) Hosszúhajú Férfiak...

Ezt megelőzően Áronnal agonizáltunk az ic-n...ő másnapos volt én meg együttéreztem vele, közel spirituálisan ültünk egymásmellett majd meg szemben három órát.

Megint ügyes voltam. Azt hittem , hogy január hetedikén lesz a Koncert, de a körmail felvilágosított , hogy bizony holnapra kell legalább kétfős kompániát összehozni, hogy megnézzem  zene Profot :)

Nővérem Dubajba utazik...no comment.

A Bp-projektről még mindig semmi. Anyámékkal nem javallott ünnepnapokon együtt utazni a HÉVen. Nem sokkal azután , hogy színésznőnek (!) néztek, már a zöldvonaton, teljes utazóközönség előtt a legváratlanabb pillanatban (épp sztorizás közben) anyu kipirult arccal ,őszinte lelkesedéssel előkapja a csörgő zörgő (hátul is jól hallhatják) Mikulás-csomagot, nekem. ...

MEgint itthon, olyan valószínűtlen az az Állatszervezettan zh hétfő hajnalban.