Ami a legabszurabb álmokban történik...

Színésznőnek nézik az emberlányát a 24es villamoson.

Felszáll egy csillagszemű nagyhajú úriember csíkos trapéznadrágban, kedves arckifejezéssel.  Bámulom! Mondták már ,hogy zavarbaejtően tudok bámulni, ez valahogy fenn maradt a csecsemő koromból: egyfolytában , újra és újra rácsokdálkozok a világra. A fiú nagyon emlékeztetett egy hasonló nagysálú/nagyhajú fiúra. Aztán megkérdezte honnan jövök hová megyek (nálam a bőrönd vonzza a tekinteteket), volt már zh-m a héten...azt hitte valami színészi mesterségben kereskedek a (nemlétező) tehetségemmel, ő pedig grafikus (hmm) kecskeméti  ,de már Pesten lakik. A szemeit tudtaforgatni, ha sokáig nézem talán bármit elhiszek neki :) Hosszúhajú Férfiak...

Ezt megelőzően Áronnal agonizáltunk az ic-n...ő másnapos volt én meg együttéreztem vele, közel spirituálisan ültünk egymásmellett majd meg szemben három órát.

Megint ügyes voltam. Azt hittem , hogy január hetedikén lesz a Koncert, de a körmail felvilágosított , hogy bizony holnapra kell legalább kétfős kompániát összehozni, hogy megnézzem  zene Profot :)

Nővérem Dubajba utazik...no comment.

A Bp-projektről még mindig semmi. Anyámékkal nem javallott ünnepnapokon együtt utazni a HÉVen. Nem sokkal azután , hogy színésznőnek (!) néztek, már a zöldvonaton, teljes utazóközönség előtt a legváratlanabb pillanatban (épp sztorizás közben) anyu kipirult arccal ,őszinte lelkesedéssel előkapja a csörgő zörgő (hátul is jól hallhatják) Mikulás-csomagot, nekem. ...

MEgint itthon, olyan valószínűtlen az az Állatszervezettan zh hétfő hajnalban.