Komoly fogyatékosságaim egyike , hogy nem hordok magamnál zsepit. Szinte sose. Mert elfelejtem, vagy én nem is tudom... Ha véletlenül mégis van, akkor meg elosztogatom. De egyébként nincs. Marad a szipogás. Borzasztó.

A másik fogyatékosságom a hangosbeszéd, nyílvános helyeken. Bár manapság egyre kevésbé, de még foltokban előfordul, hogy harsánykodom. Ez is a felejtésből fakad, elfeledkezem sajátmagamról, főleg ha Erikával vagyok :)

Ma este sikeresen kombináltam ezt a kettőt... és lehet, hogy nem pont a taknyos szót kellett volna használnom (hamár a hangerő csak lábjegyzet). De Karácsony van, és emberi jóindulat. Egy lány a szomszédasztaltól felállt és az asztalunkhoz érve egy köteg zsepit tett le a sarkára...mosolygott. Mi meg csak köszöntük felváltva...

Nagyon nagy ötlet volt betenni a Csendes éj!-t utolsó dalnak...megértettem ma pár dolgot. Olyan kis karácsonyi dolgokat, lényeget mondjuk így...kicsit más fényben tűnik fel az ünnep, egy soha nemlátott mégis mélyen rejlő módon. Így legyen Boldog,Békés Karácsony!

Tudtam én , hogy nem fogom komolyan venni a reggeltől estig tanulást ha végre itthon leszek. Pedig most kéne igazán, üres a lakás. Természetesen mindenki az utolsó pillanatban vásárol...

Végre megrendelhettem a Holdfényévet (újabb darabja a gyűjteménynek :) . Pár szó a perverziómról:

Najó , mindenkinek van dilije, be kell látni én sem vagyok makulátlan. Kicsit beteges és sznob módon gyűjtöm a DVDket. Olyannyira, hogy képes vagyok megvenni (!) akkor is ha már megvan a gépen vagy írottDVDn (tokkal vonóval). Ékes példa : két évvel ezelőtt megkaptam karácsonyra írva a Csokoládét, mit tesz Isten szembejött velem a Tescoban...nem hagyhattam ott. Azt hiszem azóta is kibontatlan. Ezenkívül van néhány ritkaságom is, és még mindig vonzódok a mesékhez (Disney minden mennyiségben). Ez a dili nem egyszer kirobbantója egy-egy családi veszekedésnek, anyu szerint nem kell gyűjtögetni, mert hát a videókazikat is hiába vásárolgattuk össze (én azokat is őrzöm). Most , hogy Pécsen vagyok többet, nem kell mindenről beszámolnom nekik, ígyaztán ott is veszek mütyiket. Filmeket. Csak az a ciki amikor nyaranta hazaköltözök és jön velem plusz huszonöt dvd. Sajnálok kétezret kiadni kajára, de simán megvettem volna négyért Coppola Drakuláját csak sajnos akkor épp ajándékvásárlás miatt nem szánhattam rá, pedig ha jól emlékszem duplalemezes volt... Amikor visszamentem már nem volt meg (jellemző). Megvan az Óz mindahány (4-6) lemeze, meg persze az összes bővített Gyűrűk ura... Még nem tudják , hogy megveszem a Grace Klinikát, holott Sick kiírta nekem a második évadot (ami nagyon jó, mert DVDn eddig csak az első jött ki),dehát asszem említettem már , hogy beteg vagyok.

Viszolygok beismerni, hogy szükségem van egy hordozható merevlemezre,merthát a kötelezőket ritkán adják ki, és a tanszéken tök legálisan minden csak AVIban van meg...

A gyönyör netovábbja lenne, ha az Apokalipszis négy lovasa vagy a Sejk fia (Rudolph Valentino (L)) is kijönne DVDn, meg a régi mesék, és az elfelejtett filmek (mázlira a Radio Flyer már megvan ).

Ha tűzesetben menekülni kéne a házból, tuti , hogy a filmjeim lennének azok amiket először felnyalábolnék, másodikként talán az elit ruháimat :)

Kezdetét vette a Caravaggio-hét. Ha nemis életem művét de mindenképp egy ütős filmelemzést tervezek, mindezt egy hét alatt, nem kevés ünnep és más teljesíteni való mellett.

Mint már mondtam, az otthonomat valóban feldúlták. Én-magas doboztömegek kerítik el az ágyam, nem hinném , hogy jól fogok aludni. Fejemfölé nőnek az ingóságaim,teret nem kímélve....hajjaj.

Minekutána egy csepp szabadidőm se lenne, miért is ne cseszném el a kötelességre szánt időt orvoshoz járással. Szóval manapság az a módi ,hogy könyörögni kell egy ultrahangért... még csak nem is a felelős osztályon. Kontár emberek miatt jutott eszembe tegnap a vakbélgyulladás. De én nem ilyen motivációra gondoltam kettővel lejjebb.

Holnap hazaérkezék végre!

Az édesanyák úti izé pedig hátborzongató, simán felhasználható kórházihorror forgatására, vagy zimbes-zombisra. Nővérek összeesküvése és titkos genetikai kísérletek : ki tudja mit szül ott a kismama? - Túl sok filmet nézek - mondták már.

Na beüzemelem a kertifénycsőt, és segítek a filmtörténeti hiányosságomon.

Perfect Burn out! - készen az összes expresszionistára , de még a dánok Nordiskére is. Ki mondta , hogy vicces az ágyéknyirokcsomók fájdalma, a fűtetlen jógaszoba és az örökké fázás zuhany után? Hogy van-e jó vagy rossz kedvem? Egyszerűen kedvem nincs.

"Choose me, pick me, love me!" - nem jut el északig. Nem számolom ki és hanyadszorra rontja el... elsiklunk egymás mellett. Se látja , se hallja. Marad minden egynek. A közhelynek van jelentősége, nekem. "Confidence in you, is confidence in me" ennyi.

Perfect burn out. csak nem érti.

senki

Költöztem. ide. Csajországba.

Buktam. Sejttanból és Állatszervezettanból. Szóbeli.

Vizsgára várok. Szombaton hajnalban, európai filmtörténetből.

És utána utazok. haza. Haza? Feldúlták.... és kezdődik előlről:

Költözök. Oda. Családdal, Szigetre. Aztán majd tanulok, elemzést írok, tanulok, ünnepelek, tanulok , elmúlok húsz, tanulok és elmúlik 2007. Nem fog hiányozni. Aztán megint utazok, vizsgázok, tanulok , vizsgázok...és elmúlik az őszi szemeszter, és nem fog hiányozni...

Lánylakban jó meleg van, és egy kucorodásra való kuckó, ágy ami baldachinos akar lenni, de nem az. Ráakasztható a kerti lámpám és a legtöbb holmim. plakátra váró falak.

Fáradt vagyok, vagy én nem tudom...