Hát...talán mégsem olyan kibirhatatlan a kibirhatatlan! Ma el kellett vinni az unokahugimat moziba :) A mozizáshoz értek... Hát uncsihugi tíz éves, egyértelmű volt hogy: Madagaszkár! és tök jo volt,bár én amugy is elég infantilis vagyok, Melinek meg nagyon tetszett...Csak a kóla hamar átfolyik az emberen,és alig több mint félidő után huginak mennie kellett, igy átverekedtük magunkat a soron,és két perc mulva vissza...de a lényegről nem maradtunk le!

Most meg itthon feldult itthon! hiányzik a szobám! Holnap meg hajnalban megyünk a Balatonra! Urég! most jut eszembe: Balaton! van ott valaki (most sírjak vagy nevessek?)...na ki dolgozik a Beach Houseon? na ki? hát hüüha! ő! (no pánik, hiszen mért pont siofokra mennénk???)...

Na pánik hangulat: oszolj!... ugyis a család szerető körében leszek...Család???, előre látom,ha össze akadok a díszpinttyel és a Család körülöttem lesz, kezdhetek ásni, jo mélyre!Na mindegy... egy a milliohoz hogy összefutunk (mélyről feltörő őszinteségroham: jo lenne azért látni )

Most lépek is mert más is vár a kedves szántogépre...nálunk már csak ien sietősek a dolgok...meg mint emlitettem a kola: csakn álam tovább tart átfolyni...de már érzem a jotékony hatást :D