Hát lehet ,hogy megéljük azt az időt amikor azt mondom,hogy akadt nagyobb félreértés a Krisztiánnál is...Szóval lehet hogy már megint elnéztem valamit. De ennyire??? három és fél év: Felnőttem, olyasvalaki mellett (is), akiről azt hittem,hogy...persze hinni a templomban kell, csakhogy mármegint azok a fránya jelek. Ennyire vak vagyok? Tegnap este/hajnalban meg ugy amugy abban a nyolcórás időintervallumban hatalmas merényletet követtem magam ellen, kiadtam magam,kiszolgáltatott lettem...miattam. Mert nem tudtam befogni a zsámat,mert azt hittem őszintén beszélhetek...hát most mi a f... csináljak? Ő meg persze segg részeg volt, és igen érdekesen viselkedett. három és fél év alatt felépített valami...tessék emberek nézzék,nézzék!: igy hullik a porba! Pedig azt hittem,ugy tudtam,hogy fontosak vagyunk és nem csak magunknak hanem a másiknak is. De ő csak annyit kérdezett: És most mik a céljaid? És az a guny, nem ez nem jó szó rá , szal az a valami ami a hangjában volt,égető...nem tudtam mit mondani, csak annyit hogy hülyén érzem magam, és jobbnak láttam elfutni...és megtettem ...Engem ne bántsanak! Ő sem!

Térjünk vissza a hétköznapokhoz, valaki adjon valamit amitől látványban kiszűrhetem őt! Látni sem akarom! Látni sem bírom!

Igazából most nincs vihar, csak nem ezt vártam...de sebaj,jobb is igy...jön jobb...sokkal jobb!