A hűtlen, még egy fejezet... Ezek a reggelek, számszerint a legutolsó, a hatalmas meglepetés...Elhívott és én beleegyeztem! Pedig nem vagyok egyedül! tudom ,tudom hogy követ érdemlek,de nem tehetek róla,még mindig hiányzik ! Ő csak részben törte meg az átkot, ahhoz hogy teljesen megnyugodjak ezt kell befejezni! Ha meg kapom amit akarok kiegyezek a sorssal is! És örökre le tudok mondnai a Krisztiánról... Végülis ő, Szép az aki sokat dobott a felejtés súlyán...Akarva akaratlanul, és mivel tudja hogy bántottak, kétszer is meggondolja hogy közeledik e vagy sem...És most lépett! Francia filmnapok!

Bár Szépről beszélünk! Megérzésem azt súgja hogy örüljek az invitációnak,de ne várjam hogy felhívjon...mert nem fog! Mégis pislákol a remény ,hogy talán ,talán tévedek... nem tudom