Családi ebéd...katasztrófa. A többieket nem zavarja, csak én fulladok meg mindjárt. Kinőttem volna? Én lennék a rossz? Nem tudom,csak azt ,hogy hiányzik egy másik tér. Másokkal jobban kijövök mint a családommal,pedig én igazán próbálom, ma is egésznap inkább visszavonultam és egy szó nélkül tűrtem mindent,mitöbb szívesen megteszek bármit amit kérnek tőlem,csak ne legyen már az a téma,hogy mekkora bunkó vagyok. Ez utóbbit nagybátyjámtól hallottam ötpercen belül kábé háromszor. Hogy én tahóvá lettem Pécsen. Ezekután persze nincs túl sok kedvem beszélgetni velük. Mert odase figyelnek ha én beszélek,és megint én vagyok a bunkó mert párhuzamosan beszélek velük...nem lehet szóhoz jutni, levegőhöz se...

Nem érzem most túl jól magam. Persze itt az orvosság a hátam mögött, nem is kell más. Ők sose lesznek olyanok mint amilyennek szeretném őket,dehát a családom, megpróbálok igazat adni nekik, lehet ,hogy tahó vagyok,de könyörögöm épp az ünnepi ebédnél kell ezt megvitatni?

Ki kéne mozdulnom, már két napja nem mentem sehová...semmi seb nyalogatás csak nem volt miért. Szeretek itt élni,csak néha lenne még könnyebb!. Hogy hogy ennél is? Igen, ennél is lehetne könnyebb. De befejezem a panaszt,nem vagyok telhetetlen,csak vígasztalhatatlan. A Vígasztalhatatlan, A Hűtlen...

Azért ebben is van valami szép, az ünnepet magamban örzöm, ők nem látják,senki nem látja, sajnos...deazért nekem jó. Fehérben vagyok, erre gondoltam tegnap is....

Emlékezetes pillanat! Muszájmuszájmuszáj leírnom...hogy épp innen :) a kedvencem a házban. itthonitthonitthon:)

És végül megkedveltem Londont... ha olyan amilyennek mutatták,ki tudja elmegyek és megnézem magam is...azt hiszem tudok azonosulni vele... Így ezt is jóvá írtam , vagy épp irták. Ez is én vagyok,nem tehetek róla filmekben élek, képekben gondolkodom és talán egyszer forgatókönyvet is írok majd. Mit majd egyszer?- legyünk optimisták!!!! Mindenképp:)

Mostpedig nézzünk meg még egy szilikonvölgyből ránk maradt kb120 percet...

számolok majd filmtekercsekben és hallgatok a hangszórókra...

Hogy vége a gondtalanságnak? Lehet...Ne pánikoljak??? Viszlát gyerekkor,soha nem viszlátra... Jó rendben nézem az álláshirdetéseket,a többit polcra tettem.

Az HBOn épp Coldplay koncert megy, nézem,menten könnyezek... Erika tegnap nagyon meglepett. Beszélgettünk, jó sok mindenről. Nade hogy a véleménye ilyen gyorsan és ilyen radikálisan. És az ő véleménye mindig sokat számított, meg lettem kavarva. Persze nem rajtam múlik.Nem is kellene esélylatolgatnom, meg egyáltalán...hiszen tegnap is utánam jött egy nagyon kedves srác (Dóri szerint tetszem neki), és csak kicsit volt zavarban...Aztán meg az éterben is nyaggat egy kedves ex... csakhát van ami/aki  a lelkemet nyomja.Épp rajta ül:)

Nem tudom, sokan nemtudják.De sokakkal ellentétben most nem az én feladatom megmenteni a világot, a sajátomat se. Lány és az ő sivataga. Jó hely ez,csak kicsit egyedül van benne az ember. Néminemű határozottságot és eltökéltésget várok el a következő vagy épp újra jelentkezőtől.

Valami velem megetethető izé kezdődik az egyik kereskedelmin :) imádom az ilyen púderpamacsrózsaszínhabfelhőket... Eztet még nem is láttam

Micsoda összevisszaság?! Bizonyára háború dúl a világ más tájain (talán nem is olyan messze),de én kényelmesen kegyetlen vagyok és tudomást sem veszek róla. Eszem ágában sincs viharban csónakázni, azt hiszem egy időre kinőttem ebből...remélem.

Az én stílusom : tanulni a másokéból, mások sikersorozataiból. Ahol a közhelyeket kicsinosítják és eladják vadiúj bölcseletként. Néha jó emlékezni,emlékezni néhány örökérvényűre. Az igazság attól olyan nehéz ,mert fáj, hát ezért hazudunk. Hazudunk vagy elhallgatunk, majdnem ugyanaz. Na most kell a ködfüggöny után szemlélni,most amég tisztán látok, amég nem fáj semmi, amég nem válok megint szürke szamárrá és megyek újra a vakba...

Bár ki ha nem én? mi ha nem épp egy hullámvasút? Viharkabátot meg már tavaly kaptam...kivül belül

Ha nem lennének válságok azt hinném, hogy már itt is sivatag van...

De ma végre itt a vidámkodás ideje,színház nélkül de színészekkel, a társaimmal.

Szép dolognak nézünk elébe. Én mindig is mondtam ,hogy odafent gondjuk van rám (ránk), szóval anyuval a jövőhéten beköltözünk a moziba. Mert az én anyukám az, aki talál egy rakat pénzt a dunaparton és elhatározza ,hogy a mozimániás lányára költi.

Tervet kell készíteni, pontos leírást a mozikról, menetrendet meg minden. Holnap délelőtt látom már ,hogy mivel fogom elütni az időt.

2007, épp hogy megszoktam a 2006-ot. Változik valami? Nem hinném. Néhány gyógyszernek lejár a szavatossága, új csillagkép került a dobogó tetejére Kínában (ráadásul ott asszem márciustól számítják), én két hónapig fogom áthuzigálni a dátumaimat mert nehéz lesz az átállás. Micsoda felfordulás, hinném én,de már túl sokszor láttam ilyet ahhoz ,hogy elhigyjem : változik majd valami. Az idő egy pancser! Elcseszte a novemberemet,meg úgy egyébként még jó néhány dolgot, mért pont ez jönne össze? Sajnos ő se tudja jobban mire lenne szükségem. Én is csak a tejig jutottam, az elfogyott itthon, ma kimaradt a müzli :(

De vége a kicsiségnek, ezegyszer ha jön ha nem: lesz! Nagyszerűség! Ha az idő nem is de én átrángatom az újévbe!Mostmár aztán igazán elég volt! Mit mondhatnék hétéves önmagamnak, ha szemrehányást tenne ? (És minden oka meg van rá, hizs nem így képzeltük) A gond egyik része számomra is érthetetlen (mi olyan nehéz ebben?) a másik részéhez meg idő kell (na kösz). Így hát, vagy nem is, de mostaztán felkerül az i-re az a bizonyos pont,vagy épp vessző ,hogy sikítson!

Kezdjük porszívóval, még szerencse ,hogy már felöltöztem---

Ma túllépek a kicsinyességen.

ÓÓÓ Szalagavató (kipöccint egy könnycseppet), tiszta dejavou (dezsávü)...de engem is megtáncoltattak. :)

Viszont most üzletet kötöttem. Hogyhogy kivel? Hát a Gondviseléssel. Itthon maradtam, ma jó útra tértem. :)

Ennél gyászosabb, hogy vége a gimimnek. Összeteszik egy másik sulival, akik ott maradtak költözhetnek és már semmi sem lesz a régi, nem mehetek vissza! Én az emlékeim helyszínét veszítem,de sokan a jelenüket. Elég megrázó. Nóri azt kérdezte, hova kerülnek a tablók? És a miénk? Gyönyörűség. Ahogy az ott töltött négy év. Kicsit olyan mintha azt is elvennék. Ezért is nagydolog most lemondani a mai buliról. Majdnem mindenki ott volt, ki tudja mikor lehetnénk így együtt. De az üzlet az üzlet. Fontos amiért most ringbe szálltam. hmmm...Ez is kapcsolható az elsőségemhez (gimi) na akkor is így történt... Ne ráncold a homlokod! Ezt is csak én értem. Nekem szól ,hogy legyen min tündökölni...mindent azért még sem lehet

Nincs biztosítás. Újabb vakvágta. Persze nem sietek,biztonságiöv meg hasonlók. Ez már nem csikókor, itt már megfontoltabb az emberlánya.Csak körül kell nézni, álldogálni meg hasonlók, lekaparni a festéket a lámpákról. Figyeltetni, vállat vonogatni...hát így. Aztán hogy lesz-e ebből az amire gondoltam...?

Bagoly lettem,semmi gond.

Figyelve vagyok,... Repülő Lekvár! A te részed a történetben véget ér a gitárnál... A póló jelentősége más és egyáltalán nem kapcsolódik hozzád (mindent azért még se, a világ nem így forog)... Jeti az Jeti, és csak ő tudja...meg én. És ez így marad.

Életem izgalmai folytatódnak: nagybevásárlás apuval. Helyszín: erzsébeti Spar. Idő: ma dél. Tér: a tudatom és annak határa. Mit mondhatnék? mára elkerült az ünnepi hangulat. Megaztán nem is annyira izé... ez olyan "Monnyon le" fíling blá...

Anyu szellőztet, szerinte rossz szag van, mondhatnám úgyis: büdös. Pedighát (legyint)...

Deh holnap végre a tettek mezejére lépek: vezetek. Megint...Kettőtől,.csak el ne felejtsem. Aztán találkozom életem másik felével, kicsi sziámiikertesómmal: Erikával. Megyünk szalagavatóra. Imádom a szalagavatós szezont...Utána meg buli,vagy nem...

A kint bentre került... az ismerősök szerteszóródtak... egy régi épp Belgiumban van...te jó ég, mikor jutok messzebbre Pécsnél? (igen ez most türelmetlenkedős)...Hát...elfogyott...a fényes mondanivalóm.

Inkább megnézem a nagyfilmet a tévébe'!