Hát, tegnap este, Grafika. Mindig itt történnek a nagy pillanatok, vagy a nagy pillanatok kitárgyalása. Kicsit belerúgtam egy tükörbe,tegnap nyomasztott. MA? Ma úgy ébredtem,hogy jól. Ideje végre megnyugodni, mosolyogva állni felettük. Több időt szentelni a fontosaknak és sokkal kevesebbet magamnak! Most nem jövünk ki jól egymással.Nem jó érzés,de nem akarok sivatagba vonulni, bár a báli ruhám már készen áll rá...nem örülök az örömének.

Szóval holnap mindeképp sebeket gyógyítunk, végre végre közelebb a lényeghez. Tóalmás,hát oda megy a lélek gyógyulni ,éppen olyan közegre van szükségem! Tehát az időzítés profi, nem is kell a képzelt sivatagom,helyette kapok igazi kastélyt legjobb emberekkel.

A vígasz szöveg a tegnapira pedig így hangzik: Te (én) megtettél mindent, kimutattad ,hogy fontos volt neked , bátor voltál satöbbi. Nem is kell ,hogy igazán fájjon. Így talán jóvá tettem a hibámat (igazi hiba volt?), rendre kerül minden. Náluk is, nálam is...és csak remélhetem ,hogy ezzel is okosabb lettem.