sokból tevődik össze az élet... számomra mindig fontos a jó zene hozzá - igen ezt már tudjuk. ilyen borús napokon mindig eszembejutnak fura dolgok, régi dolgok. és innen a meleg teaszagú szobából olyan távolinak tűnnek, mintha nem is velem történtek volna.
Jelesebb történések közbeni zenehallgatásnál az van, hogy a dallam egybefonódik az érzéssel...aztán ha üresjáratamban - pillanatokban melyeket nincs kivel megosztanom - felidéződnek ezek az évekkel és dimenziókkal korábbi érzések, és akkor felvetődik bennem, hogy milyen hihetetlen, hogy már ennyit éltem. Persze aztán jön egy kevésbé fontos gondolat és rögtön tovasöpri mindezt ami amúgy mélyen bennem van, és talán bennem is marad örökre...
Szóval a fura emlékek amolyan eszmei háborút vívnak mostani, egészen hihetetlen valóságommal. Azt, hogy Luke előtt is volt életem, egyre nehezebben látom...az, hogy bennem nem minden az övé, megint csak nagyon furcsa...
hát ezért ilyen szívenütősek ezek a régi dallamok.