Recap After Use

How did I end up here?

2005. június 02. 20:35 - barzoj

Nnna, megy itthon a cirkusz! Marha jo, már megint a nyelvvizsgám a téma, apu ugat összevissza hogy igymeg ugy nem tudok angolul, de ha legalább ő tudna, de ő még annyira sem hogy a számitógépet kezelni tudja! Ezt annyira utálom,ők meg nem hisznek nekem,pedig második anyanyelvemnek tekintem, vagyis ha magyar meg az ufonyelv nem lenne,biztosan angolul beszélnék! Nincs még egy idegennyelv amivel így tudok azonosulni,pedig japánt tanulok és anno még  a németbe is belekostoltam, ráadásul Romániábanszülettem,szal a parasztbeszédhez is értek! Bár én magam magyarnak érzem még sem itt születtem, meg amugy is, áhh tökmindegy, lényeg hogy az angolt nem csak tanulom hanem szeretem is...és nem csak értem hanem érzem is, értitek ugye? Segáz, mindig is marslako voltam, engem senki nem ért meg...

Ma vettem egy fürdőrucit az adidasban, és örültem neki mint majom a farkának,ugyanis milliokrol le volt árazva megvehetőre :) ugyhogy holnap a Klau buliján, hát igyekszem tündökölni...Szegény Klau,bucsuztatjuk,najo nem sajnálom tiszta szívemből mert Amcsiba megy , de azért hiányozni fog mert valószínüleg nem látom többet az életben,és néha meg rémítenek a végérvényes dolgok (amiket nem tok befolyásoni).

Ma megnéztem a Che Guevara egy motoros naploját, és jot tett nekem ,hogy láttam. Olyan szabadságot képvisel amire én is vágyom ,mindennél jobban, és egyszer ugyis útnak indulok pont ugy mint ők...Vagy egydül vagy valakivel,nem érdekel, mindegy!Csak kitörni ebből a rakásrosszból ami körülvesz FÜGGETLENSÉG-ez kell nekem, felelősségmentesen akarok élni! Kiegyezek egy lakatlan szigetben, najo annyira legyen lakott hogy megtaláljam rajta E.W.-t, aztán utána felőlem elsüllyedhet a világ többi része, én akkor is boldog leszek,azt is bevállalom hogy életem végéig kokuszt eszek és bokorban vécézek, nem zavarna! vagy ha nem látom többet a Lágymányosit naplementekor,az se zavarna...Bár ott lehetnék azon a szigeten azzal akivel akarok!

Tartok én most ott is,hogy a család se hiáynozna ,mert ugye haragszom most rájuk! De a legjobb amit tanultam, hogy ha el akarsz menni,sose akkor tedd amikor dühös vagy,ne a harag vezéreljen,várd meg amég lehiggadsz,és indulj utnak ugy (ha még akarsz). Aztán, ma amiután vásároltam egy kis boldogságot (fürdőruci) az kitartott hazáig,de itthon anyuék letörték a boldogságszárnyaimat, ugyhogy most megint mosolyszünet! Nem is tudom akarok e többet mosolyogni, most megint elegem van! Ugye mien finnyás vagyok?

Ütni lenne kedvem, vagy menekülni, rohanni el innen..Fujj de rossz! Inspirál de nyugtalanít is! rajzolnom kéne,de elegem van arajzfüzetemből, nem is mutatja meg az igazi tudásomat pedig tele van rajzokkal...Venni fogok lapokat! Manoba füzettel!

Most lehetne hogy történjen valami?De igy azonnal,nem nem a lélegzet vételre gondoltam,bár az is szép folyamat. Valami nagy,ööö nem tudom,csak valami, lécike!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://barzojblogol.blog.hu/api/trackback/id/tr516437961

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

K 2005.06.02. 21:31:34

Megtaláltam a letört boldogságszárnyaidat, majd elviszem hozzád jóó?
süti beállítások módosítása