Már tegnap tudtam amikor hazafelé menekültem, hogy erről is születik majd egy bejegyzés.

A kibírhatatlan természetem sodort oda...ide.

A Hungária körút legnagyobb kereszteződésében (Stadionok) ültem a gigászi dugó közepén. Autók ameddig a szem ellát , néhány kamion és közvetlenül a villamos előtt egy busz keresztben a síneken. Zuhogott az eső és villámlott valahol messze, két másodpercekre megvakította a városi fényeket. Én meg egyedül voltam mert otthagytam őket. A felháborodásom miatt értem el a megállóba érkező egyest ami végül tízpercig rostokolt a Hungária sugárút közepén. Hideg volt.